A hónap gyógynövénye: KÖKÉNYVIRÁG

szerző: Balzsam Labor

Latin név: Prunus Spinosa

Magyar nevei: boronafa, tüskeboronafa, ekegúzs, tövisfa, kininfa, zabszilva, kökényszilva is; somogyi alakváltozata a kökönye

Magyar név eredete: "A magyar írásbeliségben korán megjelenik, már 1255-től adatolható kuken alakban (OklSz.). A Besztercei Szójegyzékben (1395 k.), majd a Schlägli Szójegyzékben (1405 k.: accastum – keken fa”) szintén megtalálható a név. A Casanate-kódex magyar bejegyzései között a XV. és XVI. század határán kekyn (CasGl.). Szerepel a Gyöngyösi Szótártöredékben (1560 k.), Lencsés György kéziratos orvosbotanikai művében (1570 k.: Ars Medica), Melius Juhász Péternél (1578), Clusius pannóniai flóraművében (1583: NomPann.), Calepinus szótárában (1585), Szikszai Fabricius Balázsnál (1590) és a Kájoni Jánosnál (1656). Benkő Józsefnél (1783: NclB.) kökény-fa, kökény-tövis a Prunus spinosa. Kassai József szótárában (1833) bökény-fa, kökény. .....

..... Tudományos spinosa fajnevében a latin spina ’tövis’ szó rejtőzik, általában ez a tüskés, tövises növények neve.

Csáthy György: Magyar Füvészkönyv

A kökény igen gyakori népdalainkban. Érdekessége, hogy virága rendszerint előbb jelenik meg, mint a levele. Virágának felhasználását ott javallták, ahol a vizelést és az anyagcserét fokozni kellett, és vértisztítást akartak elérni. A virág főzete enyhén hashajtó, zsírcsökkentő és vértisztító hatású. A magas vérnyomást csökkenti. A terméséből készített folyadék a bélhurutra orvosság. Gyümölcséből hólyag- és vesebántalmaknál citromos salátát készítettek. Levele kitűnő teapótló." (Rácz János: A növénynevek enciklopédiája)

A kökény a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik, erdők szélén, legelőkön fordul elő. Tövises cserje. 

Felhasznált része: Virág, termés

Gyűjtés ideje: március végétől április végéig, lombfakadás előtt

Hatóanyagai

termésben: cukrok, cserzőanyag, szerves savak, pektin, kék prunicyanin, flavonoidok, nyomokban cianogén glikozid (amygdalin, prunasin)

gyökérkéregben: prunetin, prunitrin

virágban: kvercitrin, rutin, hiperozid

Alkalmazása: 

A kökényt évszázadok óta alkalmazzák első sorban hashajtó, vértisztító, vizelethajtó tea formájában.

Melius Péter Herbáriumában - mely az első magyar nyelvű természettudományi kézikönyv (Kolozsvár, 1578.) - is megemlíti a kökényt:

" ...Ha penig erős borban megáztatod az kökényvirágot, és egy nap és egy éjjel ott áll, azután az Balneum Mar(n)ában, azaz Alembicumban, oly vízvövőben, akiben víz vagyon, distillálod, megvészöd mind borastól, virágostul, szűfájást, nyilallást, gyomorfájást, hastekerést e víz meggyógyít, ha gyakorta iszod..."

Csáthy: Magyar Füvészkönyv (Debrecen, 1807.)

 Varró Aladár Béla Gyógynövények mint háziszerek ( Budapest, 1931.) című könyvében a kökényről többek között ezt írja:

"A virágából készült főzet (5 gr. egy negyedliter vízre, 1 percig főzve)  enyhén hashajtó, zsírleválasztó, zsíroldó, vértisztító, a nők gyomorgörcsénél és a bőr különböző kiütéseinél, de vese- és hólyagbántalomnál is sikeresen használható.....

....Musttal megerjesztve idegfelüdítő szer. Vörösborral főzve hasmenés ellen igen jó. Gyümölcséből hólyag- és vesebántalomnál ecetes saláta  készül. Levele kitűnő oroszteapótló"

Tradicionálisan sokféle gyógyteakeverékben alkalmazták, s alkalmazzák ma is, pl. magas vérnyomás elleni, vérszegénység ellen, hashajtó, vagy akár erősítő, roboráló keverékekben egyaránt.

A  Gyógyszerkönyvek közül utoljára a FoNo IV-ben volt hivatalos a  Species cynosbati composita alkotórészeként.

Ma már inkább monodrogként szerezhető be a gyógynövényboltokban.

dr. Zelenyák János: A gyógynövények hatása és használata

Bőrápolás szempontjából a kökényvirágból és a kökénybogyóból készült kivonatok is  jelentősek. Mindkét változat szerepel a CosIng adatbázisában, mint bőrkondicionáló hatóanyag.

Szakirodalmi adatok alapján flavonoid tartalma miatt intenzív antioxidáns tulajdonsággal rendelkezik. Virágának kivonata hivatalosan bőrlágyító, hidratáló, általános bőrkondicionáló hatású.

A Balzsam Labor készítményei közül a Jó éjszakát! Arcápolóba került a kökényvirág kivonata, csalánlevéllel, nyírfalevéllel és bodzavirággal együtt, kifejezetten a bőr éjszakai megújulási folyamatainak támogatásául.

"(26) Az kinek szeme vérben áll.' Az kökényfának mohát szedd meg, vesd hév forró vízben és szűrd meg és mohát két ruha között az fájós szemedre, igen jó."