Tavaszi tisztító kúrák
szerző: Balzsam Labor
A tavasz a tisztítókúrák ideje. Bevezetésként egy múlt század eleji tavaszi napirendre vonatkozó ajánlást osztunk meg.
Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy ez a napirend a mai rohanó, munkával, stresszel terhelt életünkben nehezen tartható, de talán érdemes egy-egy pontján kicsit elgondolkodnunk, s ha tehetjük, egy ehhez hasonló napirendre időt szakítunk.
A növényi nedvekről, teakeverékekről későbbi bejegyzéseinkben írunk részletesebben.
Tavaszi kúra
Forrás: Zelenyák János: Gyógynövények hatása és használata Budapest, 1908.
"Rövid kivonatban a következőket közlöm.
A tavaszi kúra friss növénynedvekkel sikerrel alkalmazható. 1. Bélrekedés, elnyálkásodás, túlbő gyomorsavképzödésnély kólika és emésztési zavaroknál úgyszintén hiányos vagy rendetlen savképzödesnél. 2. Nagyon jó hatású máj- és lépkeményédesnél (mely az alkohol túlságos élvezetének a következménye) hiányos vagy túlbő beteges, abnormis epeömlésnél, epekőnél és
az abból eredő vígkor, sárgaságnál, aranyérnél. 3. A lymphatikus edények bajainál, mirigydaganatnál, scrophulosisnál, goly vánál, atrophia (hiányos táplálkozásnál) sápkórnál. 4. Tüdőszervi bajoknál, vérhányásnál, elnyálkásodásnál, tuberkulotikus genyedésnél, szervi szívbajnál, érelmeszesedésnél, szívburókvízkőrnál, tüdövízenyönél.
A friss növénynedvekkel való kúra dr. Löffler szerint leghatékonyabbnak bizonyult az úgynevezett tüdöhepatitiónál és chronikus (idült) tuberculosisnál. 5. Hólyagbajoknál, nehéz, csepegő viseletnél, föveny és vesekőképződésnél. 6. Vérbajoknál és megromlott vagy hiányos életnedveknél. 7. Bőrbajoknál, rheumatikus, csúfos fájdalmaknál, hosszadalmas bőrkiütésnél, keléseknél, vérsürüsödésnél. 8. Nemi szervbajoknál, hiányos vér- képződésnél. 9. Idegbajoknál, nyavalyatörésnél, vitustáncnál, hypochondria,hysteriamelancholia és más elmebajoknál.
Az itt rövidesen föltüntetett bajok ellen használható gyógynövények könyvem keretében vannak fölsorolva.
Főzeléknek a következőket ajánlom: közönséges borbálafű (Barbarea vulgáris), réti kakuktorma (Cardamine pratensis), csalán (Urtica dioica), mezei katáng(Cichorium intybus), pongyola pitypang (Taraxacum officináié), sóska (Rumex acetosa), útilapu (Plantago lanceolata) stb.
Salátának kitűnő: a böjti kakuktorma (Cardamine Nasturtium), pitypang (Taraxacum officináié), borbályafű (Barbarea vulgáris), derece Veronika (Veronica Beccabunga), kalánfű (Cochlearia), komló friss hajtása (Humulus Lupulus) stb.
Ne gondolja senki, hogy a tavaszi kúra csakis az egyes ételek és italaktól való megtartóztatásra vagy a kedves ételek és italoknak szükségszerű megszorítására van alapítva. Ez tévedés. A helyes gyógymód felöleli az egész emberi szervezetet és ennek úgy belső mint külső kívánalmait, jobban mondva szükségletét. Ide tartozik a ruházkodás, testi és szellemi foglalkozás.
Őszinte szívvel a következő napirendet ajánlom:
1. A beteg keljen föl jó korán, hogy a frissítő, a szervezetet élénkítő, jó tavaszi levegőt magába szívhassa, élvezhesse. Az ágyban való lustálkodás sohse volt hasznos.
2. Hacsak állapota és ereje engedi, mossa meg az egész testet jó hideg vízzel (melybe egy deci borecet vegyíthető) és aztán száraz frotirtörülközővel dörzsölje meg jól a testet, hogy a felbőr megpiruljon.
3. Az időjáráshoz mérten öltözzék vagy melegebb vagy szellősebb ruhába, de ügyeljen arra, hogy a törzstest melegen takartassék.
4. A növénynedveket éhgyomorra vegye be, vagy ha növényből készített tea van rendelve, használja langyosan és utána tegyen 1—2 órai sétát a szabad természetben. (Esős vagy szeles időben ez elmarad.) Séta után tartson pihenőt és csak ezután ülhet reggelihez. Cacao, csokoládé nem ajánlhatók; legjobb az erőleves, húsleves barna kenyérrel. Gyenge orosz tea rum nélkül vagy gyenge kávé is élvezhető. Ideg bajosoknak egyikét sem tanácsolom. Legjobb a húsleves. Reggeli után jó a szellemet foglalkoztatni. Olvasmány, társalgás olyan legyen, mely a kedélyt fölvidítja, de nem izgatja.
5. Az ebéd könnyen emészthető, tápláló eledelből álljon. Zsiros, füstölt húsok, fűszeres ételek a szervezetet bágyasztják, lankasztják. A legjobb ital a friss víz; gyenge asztali bor vízzel vegyítve sokaknak lesz ajánlva. A beteg egyék inkább többször naponkint, mintsem hogy gyomrát egyszerre meg terhelje.
Délben egyék annyit, hogy még fél ebédet végig tudna enni.
Ebéd után rövid ideig tartó mozgást kell ajánlanunk a szabadban vagy ha a beteg erősebb, vegyen kapát vagy ásót és dolgozzék a kertben.
A délutáni alvás nemcsak rossz, hanem az egészségre nézve nagyon káros szokás. A délutáni órákat foglalkozással töltse, mert a hasznos növénykúrának nagy ellensége a testi és szellemi lustaság; apasztja az önbizalmat és fejleszti a szenvedélyeket. A hasznos munka edzi a testet és kiragadja a lelket abból a sphaerából, melynek keretében csak elégedetlenség, bizalmatlanság és unalom honol. Magától értetődik, hogy a foglalkozásnak a beteg erejéhez mértnek kell lennie, nehogy elcsigázottságot vagy a testi erőknek apadását előidézze.
A növénynedv vagy az előírt növénytea délután 4— 5 óra között vehető be, utána mozgás a szabadban. A vacsora legyen rövid és csak könnyű ételből álljon. Általában a diatetikus életmód a növénynedv-kúrának alapfeltétele.
Vacsora után az olvasás mellőzendő, ellenben a jó kedélyes társaság fölkeresendő, de csak úgy egy órára, mert a betegnek korán kell lefeküdnie, hogy jó korán fölkelhessen.
Ennyiből állana a dióhéjba szorított jó tanács. Meg jegyzem, hogy a növénynedv- és teakúrával még a külső alkalmazások : fürdők, öntések, borogatások, gymnastika vannak egybekapcsolva; ezeknek betartási idejét a rendelő orvos szabja meg. A természet és a tudomány vetélkedjenek, hogy a beteg szervezetbe életet öntsenek."
Zelenyák János: (1860. jún. 16. Szepesalmás, † 1929. nov. 23. Wels [Ausztria]) Római katolikus pap, természetgyógyász, szakíró. Gimnáziumi tanulmányait Lőcsén és Egerben végezte, a bécsi Pázmáneumban szerzett teológiai doktorátust. 1887–1897 között a Szepesi Káptalan (Spišská Kapitula) tanítóképzőjében filozófia-, később teológiatanár. 1897-től Barsbese, majd Lekér plébánosa. A katolikus Néppárt lőcsei, 1910–1918-ig pedig újbányai választókerületének országgyűlési képviselője. 1928-ban részt vett az amerikai eucharisztikus kongresszuson, és négy hónapon keresztül előadásokat tartott a természetes gyógymódról. Az út olyannyira megviselte, hogy 1929 őszén misézés közben összeesett. Egy osztrák kórházban hunyt el. 1911 és 1914 között Erő és egészség címen a természetes gyógymódot népszerűsítő lapot adott ki. – Könyvei: A gyógynövények hatása és használata (1908); Az elhájasodottak és cukorbetegek kezelése természetes étrendi alapon (tan., 1912); A természetes gyógymód (tan., 1925).